A weboldalak törvényileg kötelező elemei

A weboldaladon kötelező elhelyezni néhány elemet. Gondolhatsz erre úgy, mint nyűg (és kiadás), és úgy is, mint bizalomépítés. Közelítsük meg felhasználói oldalról: ha például egy ismeretlen webshopban vásárolsz, az első dolgod lehet, hogy ellenőrzöd, hogy ki a cég, aki az oldalt üzemelteti. (Ha pedig nem derül ki ez pár másodperc alatt, akkor érdemes másik kereskedő után nézni…)

Nézzük, melyek azok a kötelező elemek, amelyeknek nem csak fenn kell lenniük egy céges weboldalon, hanem könnyen fellelhetőnek is kell lenniük:

Impresszum

A köznyelvben infotörvénynek nevezett 2001. évi CVIII. törvény az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről írja elő, hogy egy szolgáltatónak milyen kötelező elemeket kell feltüntetnie (könnyen hozzáférhető módon!):

a) a szolgáltató nevét,

b) a szolgáltató székhelyét, telephelyét, ennek hiányában lakcímét,

c) a szolgáltató elérhetőségére vonatkozó adatokat, különösen a kapcsolattartásra szolgáló, rendszeresen használt elektronikus levelezési címét,

d) ha a szolgáltató létrejöttét vagy tevékenysége gyakorlásának megkezdését jogszabály nyilvántartásba való bejegyzéshez köti, a szolgáltatót a nyilvántartásba bejegyző bíróság vagy hatóság megnevezését, és a szolgáltató nyilvántartásba vételi számát,

e) ha a szolgáltató tevékenységének gyakorlása jogszabály alapján engedélyköteles, ezt a tényt az engedélyező hatóság megnevezésével és elérhetőségi adataival, valamint az engedély számával együtt,

f) ha a szolgáltató az általános forgalmi adó alanya, a szolgáltató adószámát,

g) szabályozott szakmák gyakorlásának körében:

ga) annak a szakmai érdek-képviseleti szervnek (kamarának) a megnevezését, amelynek a szolgáltató akár kötelező előírás alapján, akár önkéntesen tagja;

gb) a természetes személy szolgáltató szakképzettségének, illetve szakmai, tudományos fokozatának, valamint annak a tagállamnak a megjelölését, ahol ezt a szakképzettséget, illetve fokozatot megszerezte;

gc) hivatkozást a szabályozott szakma gyakorlásának a szolgáltató letelepedési helye szerinti államban alkalmazandó szakmai szabályaira, és az azokhoz való hozzáférés módjára,

h) *  a szolgáltató részére a tárhelyet biztosító szolgáltató székhelyét, telephelyét, az elérhetőségére vonatkozó adatokat, különösen az igénybe vevőkkel való kapcsolattartásra szolgáló, rendszeresen használt elektronikus levelezési címét.

Tehát a tárhelyszolgáltatód esetében nem elég, ha csak megnevezed.

A NAIH számnak már nem kell szerepelnie az Impresszumban.

Az Impresszumot külön oldalon kell elhelyezni, ezek az adatok nem lehetnek pl. kizárólag az ÁFSZ részei, és könnyen elérhetőnek, fellelhetőnek kell lennie (pl. az oldalad láblécébe linkelheted, ahogy ezen az oldalon is látod, ez elterjedt és minden bizonnyal ott fogják keresni).

Adatkezelési tájékoztató

2018. május 25-e, a GDPR életbelépése után az adatkezelési tájékoztató is kötelező eleme minden olyan weboldalnak, amely sütiket helyez el a látogató gépén, van rajta kommentelési lehetőség, vagy akár egy kapcsolatfelvételi email cím vagy telefonszám is szerepel rajta.

Abba, hogy minek kell szerepelnie egy adatkezelési tájékoztatóban, most nem mennék bele részletesen, azt viszont fontosnak tartom megemlíteni, hogy adatkezeléssel nem csak a weboldalad kapcsán kell foglalkoznod, mert lehet, hogy vállalkozóként (vagy akár magánszemélyként) még nincs is weboldalad, de kezelsz adatokat, szóval ez mindenképpen egy tágabb terület, aminek áttekintéséhez érdemes szakjogász segítségét kérned.

Azért sem szoktuk javasolni ügyfeleinknek a sablonok és generátorok használatát, mert ezek lehet, hogy adnak egy alap adatkezelési tájékoztatót vagy ÁSZF-et, viszont csak ennyit, a GDPR megfelelőséghez azonban ez kevés. Egy szakjogász áttekinti a vállalkozás teljes működését adatkezelési szempontból, és ahhoz igazítja a dokumentumokat (pl. szükség lehet érdekmérlegelési tesztre, különböző nyilvántartásokra, amit a generátorok nem fognak neked elkészíteni).

Általános Szerződési Feltételek (ÁSZF)

Ha elektronikus úton értékesítesz szolgáltatást vagy terméket, az infotörvény előírja, hogy mikről kell tájékoztatnod a megrendelés elküldését megelőzően az igénybevevőt:

a) azokról a technikai lépésekről, amelyeket a szerződés elektronikus úton való megkötéséhez meg kell tenni (részletesen írd le a rendelés lépéseit, és hogy mi történik a leadás után – fizetési és szállítási lehetőségek részletei);

b) arról, hogy a megkötendő szerződés írásba foglalt szerződésnek minősül-e, a szolgáltató iktatja-e a szerződést, illetve, hogy az iktatott szerződés utóbb hozzáférhető lesz-e;

c) az adatbeviteli hibáknak a szerződéses nyilatkozat elküldését megelőzően történő azonosításához és kijavításához biztosított eszközökről;

d) *  a szerződéskötés lehetséges nyelveiről;

e) arról a – szolgáltatási tevékenységére vonatkozó – magatartási kódexről, amelynek a szolgáltató az adott szolgáltatás tekintetében aláveti magát, amennyiben van ilyen; továbbá arról, hogy ez a magatartási kódex elektronikus úton hol hozzáférhető.

A vásárlónak el kell fogadnia az ÁSZF-et (checkbox) és visszaigazolást kell kapnia a rendelésről 48 órán belül.

Az ÁSZF-ben is szerepelnie kell a cégadatoknak, érdemes kapcsolattartót is külön megnevezni.

Ki kell térni a szavatossági és jótállási részletekre, a panaszkezelésre, az elállásra, fel kell tüntetni a Fogyasztóvédelmi Hatóság elérhetőségeit, a Békéltető Testületek listáját is.

Az ÁSZF-et, Adatkezelési Tájékoztatót és az elállással kapcsolatos dokumentumokat érdemes csatolni a megrendelést visszaigazoló emailhez.

Talán ez a lista is bizonyítja, hogy jó, ha fentieket nem te magad próbálod összehegesztgetni (ne adj’Isten mások weboldaláról összeszedegetni…), célszerű az ÁSZF megírásához is jogász segítségét igénybe venni.

És bár mindezek jogi dokumentumok, nem árt, ha úgy fogalmazzátok meg a szöveget, hogy egy laikus is értse – ezzel is bizalmat építesz!

Ha megvannak fentiek, akkor sem dőlhetsz hátra: a weboldalad összes olyan pontjába, ahol adatokat vagy rendelést veszel fel, be kell építeni annak lehetőségét, hogy a felhasználó elfogadhassa ezeket a dokumentumokat (pl. űrlapok, webshop regisztráció és rendelés, süti értesítés).

Azoknál a weboldalaknál, amiket mi építünk, mindezek megvannak. Dolgoztunk már azon is, hogy utólag GDPR kompatibilis legyen egy-egy oldal. Jelezd, ha neked is segíthetünk!

Szerző: Bán Annamari
A Studio Verzal kreatív vezetője, tipográfus, márkaspecialista. Majd' két évtizede foglalkozik weboldalak készítésével, fele ennyi ideje tervez arculatokat is. Legújabb mániája az, hogyan segítheti a vállalkozásokat a márkastratégia eszközeivel. Munkáival találkozhattál a Magyar Logók, a Tipográfia Magyarországon a XXI. században és a Magyar Tervezőgrafika TOP 100 című könyvekben.